Rába-völgy Ramsari terület
A Rába határon átnyúló folyónk, amely Ausztriában ered. Két folyó érkezik Ausztriából, a Lapincs (Lafnitz) és a Rába (Raab), majd a magyarországi oldalon egyesülnek. A Lapincs a nagyobb vízhozamú, s az ausztriai szakasza (2180 hektár) már Ramsari terület 2002. március 1. óta. A szokásoktól eltérően az összefolyás után a kisebb hozamú vízfolyás – Rába - nevét viseli a folyó. A Rába-folyó Sárvárig terjedő szakasza Magyarország egyik legtermészetesebb állapotban megmaradt folyóvize, amely a mai napig szabályozatlan, a természetes folyómozgások szerint alakítja meanderező medrét, gátak közé csak a nagyobb települések belterületén szorul. 2006. szeptember 29. óta a Rába folyó ezen szakasza a Rába-völgy Ramsari terület.
A Rába számos védett növény- és állatfaj élőhelye. Egyre zsugorodó élőhelyek a keményfás ártéri ligeterdők, jelentős és veszélyeztetett növényfajok például a gyökerező erdei káka, a kúszó sás, a pajzstok.
Ez a folyó a fokozottan védett dunai ingola élő- és szaporodóhelye, s így ezen szakaszának állapota különösen meghatározó a rábai és a dunai állományok nagyságára. Becslések szerint a dunai ingola hazai állományának legjelentősebb része a Rábában és annak vízrendszerében él.
A Rába igen gazdag hal- és rovarfaunával rendelkezik, így például jelentős állománya található itt a magyar bucó, német bucó és a selymes durbincs halfajoknak, az erdei szitakötőnek, a bödöncsigának és számos kérészfajnak.
A természetes mederfejlődés folyamatainak eredményeképpen kialakuló magas szakadópartok a gyurgyalag, parti fecske és jégmadár fészkelőüregeit rejtik, a kavicszátonyokon pedig a kis lile és a billegetőcankó hazai fészkelő populációjának jelentős része él.
A Rába meanderező mederszakaszai, számos lefűződött holtága, az árterén található kubikgödrök és felhagyott bányatavak kulcsfontosságú szerepet töltenek be a halfajok és a vízi rovarok szaporodási időszakában, valamint a nyári szárazságok idején e fajok túlélésében.
Európai uniós hozzájárulással és a területen érintett vízügyi hatóságokkal – Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság -, valamint a három nemzeti park igazgatóság – Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság – közreműködésével elkészült a Rába folyó folyógazdálkodási terve, amely országos modellt kíván szolgáltatni a folyóvizekkel való komplex gazdálkodás hazai bevezetéséhez.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal közösen tervet készített a Rábagyarmat és Csörötnek közt található,- holtágakkal és felhagyott kavicsbányatavakkal gazdagon átszőtt - terület rekonstrukciója érdekében. A Rába folyót a WWF, az érintett nemzeti park és vízügyi igazgatóságok az „Évtized folyójává” nyilvánították.
