|
Az év madara 2013-ban a gyurgyalag (Merops apiaster)
A gyurgyalag hazánk madárfaunájának egyik legszínpompásabb madara. A faj nem csak trópusi színeivel kapcsolódik a melegebb éghajlathoz, hanem hosszú távú vonulóként a telet Afrikában tölti, költeni csak a legmelegebb hónapokra jön hozzánk. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Méhészmadárnak is hívják, mivel darazsak, lepkék és egyéb repülő rovarok mellett méheket is fogyaszt. A házi méh ugyanakkor csak kis részét képezi a táplálékának, melyet leginkább csak hűvös időben fogyaszt.
A gyurgyalag fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
Állomány
A gyurgyalag állománya az 1998 óta végzett célzott felmérések adatai alapján 20-30 ezer pár közé tehető és ebben az időszakban mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. Régebben az állományt jelentősen kisebbre - néhány ezer párra - becsülték, de jellemzőek voltak akár több száz páros nagyobb költőtelepei. Ma az állomány legnagyobb része 20 pár alatti telepeken költ.
Költés
A gyurgyalag partfalba vájt üregben fészkel, de ritkán előfordul, hogy rövidfüves területen a földbe ássák üregüket. A költőkamra egy 100-200 cm hosszú folyosó végén található kiszélesedés. A fészekalj 6-7 tojásból áll. Tojásait 1-5 naponként rakja le, kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, ezért a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően nem egyszerre repülnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 nap alatt érik el röpképességüket. A kotlásban és a fiókák táplálásában mindkét szülő részt vesz.
Táplálkozás
A fajjal kapcsolatos konfliktusok leginkább a táplálkozásával kapcsolatosak. Étrendjében legnagyobb részt repülő rovarok találhatóak, melyben a darazsak, lepkék, szitakötők mellett, a házi méh is szerepel. Sajnos a méhészek az 1980-90-es évekig komoly kártevőnek tekintették a gyurgyalagokat. Azonban tudományos vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a házi méh csak kis részét teszi ki a gyurgyalag táplálékának és rátája elsősorban hűvös időszakokban növekszik meg. Aránya meg sem közelíti a közhiedelem szerinti mértéket. A táplálékpreferencia vizsgálatok eredményeinek közzététele és az azokon alapuló felvilágosító tevékenység hatásaként szerencsére ma már egyre kevésbé jellemző, hogy a méhészek pusztítják a gyurgyalagokat. A konfliktus hatékony kezeléséhez azonban a gyurgyalag táplálkozási szokásainak további vizsgálataira volna szükség és mindezek mellett fejleszteni kell a természetvédő és méhésztársadalom közötti párbeszédet a madarak, illetve a méhek védelme érdekében.
A mezőgazdaságban használt vegyszerek és módszerek különösen az ún. kontakt hatású rovarölőszerekkel történő permetezések a repülő rovarokra jelentős veszélyt jelentenek beleértve a házi méheket is. Közös fellépés szükséges a legveszélyesebb szerek és módszerek feltárásához és ezek használatával kapcsolatos további szigorítások kezdeményezéséhez. Úgy gondoljuk, hogy mint oly sok más esetben a biodiverzitás védelme hosszútávon az ebből élő méhészek számára is nagyobb hasznot hajt, mint a rövidtávú tüneti kezelések.
(Forrás: mme.hu)
Az év madarává választott fajok
1979 Gyurgyalag
1980 Fehér gólya
1981 Fehér gólya
1982 Fecskék
1983 Fecskék
1984 Cinegék
1985 Gyöngybagoly
1986 Túzok
1987 Fogoly
1988 Kuvik
1989 Búbosbanka
1990 Búbosbanka
1991 Szalakóta
1992 Vörös vércse
1993 Barátposzáta
1994 Fehér gólya
1995 Fülemüle
1996 Vörösbegy
1997 Harkályok
1998 Harkályok
1999 Fehér gólya
2000 Kerecsensólyom
2001 Bíbic
2002 Sárgarigó
2003 Pacsirták
2004 Rozsdafarkúak
2005 Parlagi sas
2006 Tövisszúró gébics
2007 Mezei veréb
2008 Kanalasgém
2009 Kék vércse
2010 Fecskék
2011 Széncinege
2012 Egerészölyv
|
