Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága

Tourinform Őrség

Őrségi Népi Műemlékegyüttes Szalafő Pityerszeren

Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont Központ Kőszeg

Kőszegi Tájvédelmi Körzet

Ság-hegyi Tájvédelmi Körzet

Erdészeti útmutató

Kaszálási bejelentés

"Lépés előnyben" - TÁMOP-2.4.2/B-09/1-2010-0001

Pályázataink

"Őrségtől a Vendvidékig"

"Harmóniában a tájjal"

Gazdalkodói útmutató
Travinje - Priročnik za kmetovalce

Az Őrállók Útja

A magyar állami természetvédelem hivatalos honlapja

"Őrt állni múltunk felett a jövőnkért"

Az Őrállók Alapítvány rendezvénysátra

» Szakmai oldalak » Agrár-környezetgazdálkodás » Agrár-környezetgazdálkodási programok » Gondolatok az AKG-ről

Gondolatok az AKG-ről

2004 őszén hirdette meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT) az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programokat (150/2004. FVM rendelet). Az azóta eltelt két év tapasztalata arra késztet, hogy gazdálkodói szempontból levonjuk a következtetéseket, s felkészüljünk, (ha még egyelőre „csak” fejben kalkulálva is) az agrár-környezetgazdálkodási programokra.

Az NVT keretében adott földalapú támogatások nem klasszikus támogatások, mint inkább egy szolgáltatásért, jelen esetben a környezet- és természetvédelmi szolgáltatásért juttatott ellentételezés. E támogatások ráépülnek az egyszerűsített földtámogatásra (SAPS), adott esetben a nemzeti kiegészítésre, s több NVT jogcím (AKG, Kedvezőtlen Adottságú Területek támogatása) is megfér egymás mellett. Tehát előállhat olyan eset, hogy egy parcellára 4 jogcímből is kapunk pénz. Az AKG programokon belül azonban egy parcellára csak egy célprogram jelölhető meg.

Gazdaságunk húsmarha és hidegvérű ló tenyésztésével foglalkozik. Jelenleg 210 magyar tarka marha és 28 muraközi ló képezi állományunkat. 2004 őszén közel 500 ha hasznosítható földterülettel rendelkeztünk, e területek nagy része kaszáló és legelő, a maradék pedig parlag szántó volt (220 ha). A rendelet szerint 2005 tavaszán lehetőség nyílt volna területek bővítésére, ezért területeinket két részletben terveztem bevinni az AKG programjaiba.

Célprogram / év	2004. (ha)	2005. (ha)
Füves élőhelyek kezelése célprogram	96,13	--
Alapszintű szántóföldi célprogram	44,35	43,03
Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram (ÉTT-gyep)	136,21	6,40
Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram (ÉTT-szántó)	59,74	46,15
Gyeptelepítés Érzékeny Természeti Területeken (ÉTT) célprogram	36,09	--
Régi növényfajták termesztése	--	--
Összesen	372,52	126,23

Az alábbi célok vezettek, amikor összeállítottam, hogy melyik területtel melyik programban vegyünk részt:

• Állatállományunk tömegtakarmány, majd később abrakigényét biztonsággal meg tudjuk termelni.

• A rendelkezésünkre álló technikai feltételek mellett a támogatási összeget maximalizáljuk.

• A program keretében vállalt előírásokat minden parcellán teljesíteni tudjuk. Ezért terveztem két szakaszban bevinni a programba földjeinket. Azonban 2005 tavaszán nem tudtunk bővíteni, így csak 372,52 ha terület szerepel a programba.

A gyepterületeken nem volt min gondolkodni, a legmagasabb, és egyben legszigorúbb programba (ÉTT) vittük be őket, ott ahol ezt az érzékeny természeti területek kijelölése engedte. Ahol nem, ott maradt a füves élőhelyek kezelése célprogram (~15.000 Ft/ha). Egyik programcsoportban sem volt engedélyezve a műtrágyázás, a felülvetés, és az öntözés, s természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módokat kellett alkalmazni. A korlátozások betartása nem okozott gondot, hisz nálunk egyik sem használatos. A gyepes ÉTT-nél a terület 10%-át fenn kell hagyni, s a szervestrágyázás sem engedélyezett. Az előírások betarthatók a kompenzációjukra adott támogatás összhangban van kiesett jövedelemmel (~25.000 Ft/ha).

A szántókon kicsit többet töprengtünk, mert bár magasabb kifizetési összegek tartoznak hozzájuk (Alapszintű szántó ~25.000 Ft, ÉTT szántó ~49.000 Ft). Az előírások azonban komolyabbak, s nekünk a 270 ha kaszáló és legelő mellett 220 ha parlagot kellett feltörnünk, kultúrnövénnyel bevetni, gyomirtást ÉTT szántókon csak mechanikai úton végezni, a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat előírásait betartani a gazdaság teljes területén, s gazdaságunk csak ebben az időben épült ki (gépvásárlások, építkezések, állatvásárlások). A következő megoldást alkalmaztuk: a szántókba takarmányfüveket telepítünk (amely szántóföldi kultúra), ezáltal tömegtakarmány igényünket biztonsággal ki tudjuk elégíteni (széna és szenázskészítés), magasabb kifizetési összeghez jutunk, s az előírásokat könnyen betartjuk. Fűkeverékünk összetétele: angolperje (30%), vöröscsenkesz (20%), csomós ebír (20%), magyar rozsnok (10%), nádképű csenkesz (20%). Szervestrágyázással biztosítani tudjuk a kedvező hozamot (2006-ban 50q/ha szénatermés), gyomosodástól nem kell tartani, s a terület 3-4 év múltán jól szolgálja azon törekvésünket, hogy megtermeljük abrakszükségletünket is. Jó szervesanyag-tartalommal, talajszerkezettel, kedvező gyomborítottságú állapotban kapjuk vissza az egykori parlag szántónkat. Így egy füves- herés- gabonás földművelési rendszert tudunk megvalósítani.

Mindkét esetben bővített talajvizsgálatot kellett elvégeztetnünk a szántóterületeikre. Vegyszeres gyomirtásra az alapszintű szántóföldi programmal érintett területeken sem volt szükség, bár ez itt engedélyezett. Tápanyag-utánpótlásunkat szervestrágyával oldjuk meg, a N-hatóanyag mértékének korlátozásához igazítjuk a tápanyag-visszapótlás mértékét és idejét (több adagban juttatjuk ki). Alapszintű szántóföldi célprogramnál engedélyezett a műtrágyázás, ÉTT szántókon azonban nem.

N-hatóanyag korlátozása területünkön, hatóanyagban és szervestrágya mennyiségben

	N-hatóanyag kg/ha/év	Jól érett istállótrágya
Alapszintű szántóföldi célprogram	90	18 t
Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram (ÉTT-szántó)	170	34 t

2006-ban takarmányfűből szenázst is készítettünk, bár idén még csak kísérleti jelleggel (450q).

Abrakszükségletünket olyan szántókon állítjuk elő, melyek nem tartoznak bele (a bővítések elmaradása miatt) az AKG programba. Jelenleg 54 ha-on folytatunk „klasszikus” szántóföldi növénytermesztést (10 ha őszi búza, 10 ha zab, 10 ha kukorica, 8 ha fekete ugar a következő évi búzának, 8 ha vöröshere, 8 ha takarmányfű). Az idei őszi búza vetés alá 25 t/ha, a kukorica és az ugar alá 35 t/ha, a zab és a vöröshere alá 20 t/ha szervestrágyát juttattunk ki. Gabonáknál a régebbi, betegségekre, kártevőkre kevésbé érzékeny, jó gyomelnyomó képességű, magas szárú fajtákat keressük. Amennyiben a program bővíthetővé válik e szántókat is bevisszük az AKG programba.

Gyeptelepítést (~75.000 Ft/ha, az első évben) olyan területeken végeztünk, amelyek hosszú távon legelőként lesznek hasznosítva. A gyeptelepítés alá 200q/ha szervestrágyát juttattunk ki. Első kaszáláskor csak szalmát takarítottunk be a telepített gyepekről, de mára dúsfüvű jó legelőterületek.

Gyakorló állattenyésztőként nagyon hasznosnak tartom az agrár-környezetgazdálkodási programokat az állattenyésztés fejlesztése szempontjából (is). Már most gondolkodni kell azon, hogy a rendelkezésre álló pénzforrásokat a lehető leghatékonyabban és leghasznosabban használjuk fel az állattenyésztés érdekében.