2008. tavaszán elkezdődött az Őrség szisztematikus denevérfelmérése. Ennek során az elmúlt évek épületlakó denevérfelméréseit erdei faunisztikai vizsgálatokkal is kiegészítjük. A hazai 28 védett denevérfaj közül eddig 16 fajt sikerült kimutatni a területről. A hazai rovarevő fajok többsége veszélyeztetett, hiszen a szálláshelyül és vadászterületként is szolgáló öreg erdők területe egyre kisebb, illetve sok helyen az épületlakó szürke hosszúfülű-denevéreket, közönséges denevéreket, törpedenevér fajokat és a közönséges késeidenevéreket negatív megítélésük, alaptalan hiedelmek miatt nem tűrik meg, kilakoltatják, amely gyakran az állatok pusztulásával jár. A denevér, még ha ijesztő is egyesek számára, rengeteg rovart fogyaszt el és a közhiedelemmel ellentétben nem bántja az embert, nem kapaszkodik a hajába. A denevérvédelem egyik legfontosabb lépése, hogy megismerjük élőhelyeiket, a különböző populációk szálláshelyeit és felmérjük az őket veszélyeztető tényezőket.
A denevérekkel azonban nem csak, sőt egyre kevésbé, az erdőkben találkozhatunk, hanem az emberi településeken is.
Az elmúlt időszakban egyre több társasház, panelépület esetében érkezett el a rések szigetelésének, az épület korszerűsítésének ideje. Időközben azonban ezek a repedések, üregek élőlények, például denevérek vagy sarlósfecskék lakhelyévé, búvóhelyévé váltak, társbérlők lettek. Az állatokat legnagyobb számban a hiányos szigetelésű panelhézagokban és a lemezborítások alatt találjuk. Az épületekben lévő üregek és repedések a denevérek számára a természetes szálláshelyre emlékeztető búvóhelyet nyújtanak, azonban itt sokkal védettebbek a ragadozókkal szemben és kedvezőbb hőmérsékleti viszonyokat is találnak.
Panellakó denevérként leggyakrabban a hazai fajok között nagynak számító, vöröses-barna színezetű korai denevérrel találkozhatunk. Hazai állománya viszonylag stabil, de a kiterjedt idős erdők eltűnése, illetve a panelépületekben élő állományok elpusztítása miatt egyre veszélyeztetettebb. A kései denevér inkább a beépítetlen tetőterekben fordul elő. Hazánkban az erdős területekre jellemző, de gyakran megjelenik emberi környezetben is. Szálláshelyeit leggyakrabban meleg padlásokon találjuk, ahol a tetőfelújítások, a bőrön keresztül felszívódó mérgező fakonzerváló szerek, illetve a szándékos pusztítás jelentik számára a legnagyobb veszélyt. Gyakran épületlakóvá válik a törpedenevér is, amely legkisebb denevérfajunk, mindössze 5-6 cm. Méreténél fogva az épületek legkisebb repedéseit foglalja el, leggyakrabban az ablakpárkányokat fedő lemezborítás alá telepszik. Mindezek mellett a lakott településeken gyakran találkozhatunk a közönséges denevérrel és a fehértorkú denevérrel is.
Gyakran előfordul, hogy a fiatal állatok gyakorlatlanságuk miatt hibát követnek el a szálláshely pontos meghatározásában, és a szállást keresve a nyitott ablakot választják. Az épületekben való megjelenés oka lehet a táplálék koncentrációja is. Az ablakokon kiáradó fény jelentős mennyiségű rovart csábít az épületekhez, ami viszont a rovarokra vadászó denevéreket vonzza. Az állatokat soha nem szabad üldözni! A megrémült állat, ha engedjük, a lehető leghamarabb távozik ott, ahol bejött. Segíthetjük, a nyílászárókat a lehető legnagyobbra tárjuk. Ha zavarjuk, a denevér pánik esik és kapaszkodóhelyet keresve a földre eshet, a zuhanás közben finom szárnya megsérülhet, karja eltörhet, ami az állat biztos pusztulását okozza. A közhiedelemmel ellentétben nem bántja az embert, nem kapaszkodik a hajába. Ha az állat sérülést szenvedett, mindenképpen hívjunk szakembert!
A denevérek számára az a legnagyobb segítség, ha megtűrjük és élni hagyjuk őket. Ha a denevérekkel való együttélés terhes, akkor csak olyan legális módszert válasszunk távoltartásukra, amelyet a denevérekkel foglalkozó szakemberek elfogadnak, ajánlanak.
Hazánkban az összes denevérfaj védett, természetvédelmi értékük 10.000,- től 100.000,- Ft-ig terjed. A védett fajok élőhelyét érintő tevékenységek esetén előzetesen be kell szerezni az illetékes természetvédelmi hatóság – Vas megyében a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szombathely, Vörösmarty u. 2. – engedélyét. A denevérek épületekbe költözése miatt ez érvényes a panelépületek szigetelésére is. Egy szakszerűtlenül elvégzett felújítási munka védett denevérek ezreinek pusztulását okozhatja.
A természetvédelmi hatóságok semmilyen esetben sem tiltják a panelhézagok szigetelését, de időbeli korlátozással biztosíthatják a denevérek megőrzését. A lakott panelhézagok szigetelése a telelés és az utódnevelés időszakában nem végezhető. Az épületek repedéseiben élő denevérek egészségügyi problémát nem okoznak, de egy szakszerűtlenül végzett szigetelés miatt beszorult és elpusztult állatok bomlása azonban komoly kockázatot jelent.
Megfelelő természetbarát technológiával a denevérek a panelépületek hézagaiból kizárhatóak, a szálláshelyek pótlására pedig mesterséges denevérodúk kerülnek kihelyezésre.
Mindenki maga is meggyőződhet róla, hogy élnek-e denevérek a lakóépületében. A szürkületi órákban a legaktívabbak, ahogy a rovarvilág éjszakai része is útnak indul. Az épületek körül csapongó reptükkel feltűnnek a denevérek is. Ahol rendszeres szálláshelyük van, ott a fal tövében felgyűlik apró, egérekéhez hasonló, de hamuszerűen elporladó ürülékük. Ha a szállásuk közelében vagyunk, halk cincorgó hangjukat is hallhatjuk.

Szöveg: Gombkötő Péter, Boldogh Sándor, Gruber Ágnes