Komplex élőhelyrekonstrukciós tevékenység az Őrségi nemzeti Park Igazgatóság működési területén

- KEOP 3.1.2/2F/09-2010-0006

Projektgazda neve	Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság
Projektidőszak	2010. augusztus 1. – 2013. november 30.
Elnyert támogatás	215 461 128.- Ft

Projekt célja:

A projekt javaslat átfogó célja az érintett védett természeti területek, NATURA 2000 területek és élőhelyek kedvező természeti állapotának és a védett fajok populációinak megóvása, konkrétan:

• a védett állat- és növényfajok, életközösségek, élőhelyek természeti értékek megőrzése,
• az Őrségre és az ÖNPI illetékességi területére jellemző, közepesen sérült, degradált, vizes vagy füves élőhelyek helyreállítása, a természetvédelmileg kedvező szukcesszios folyamatok felerősítése

 

Beruházási elemek:

I. beruházási elem: Kedvezőtlen szukcesszios folyamatok visszaszorítása az Igazgatóság vagyonkezelésében lévő gyepeken

Az Őrségi Nemzeti Park legtöbb természeti értékét az erdők közti völgyek mocsár- és láprétjei, valamint a dombhátak száraz gyepei hordozzák magukban. A beruházási elem célja az itt és az ŐNPI egyéb illetékességi területén megtalálható védett fajok, a zergeboglár, osztrák zergevirág, kígyógyökerű keserűfű, széles levelű ujjaskosbor, sárgaliliom, szibériai nőszirom, tőzegeper, északi sás, lápi tarkalepke, sötét hangyaboglárka, vérfű hangyaboglárka megőrzése a megindult szukcessziós folyamatok visszaszorításával, megszűntetésével. A projekt célja a cserjeborítás nem kívánatos részének kiirtása, eltávolítása, valamint a homogén, hosszú ideje kezeletlen területeken kaszálással a szukcesszió sebességének csökkentése, hisz ezen növények által eddig elnyomott fajok tovább terjedhetnének, visszanyerve ezáltal a területen uralkodó társulási megjelenést.

 

II. beruházási elem: Fehér akác eltávolítása az őrségi erdőkből

Az Őrségi Nemzeti Park mintegy 28 000 hektáros erdőtömbjének természeti értékeit a fás szárú inváziós növények közül leginkább a fehér akác térhódítása veszélyezteti. Az beruházási elem fő célja ezen invazív növény további terjedésének megakadályozása az érintett veszélyeztetett területeken.

 

III. beruházási elem: Erdei kétéltű élő- és szaporodó helyek kialakítása

A beruházási elem fő célkitűzése az Őrségi erdőkből ma már hiányzó, természetes eredetű, tartós vízborítású élőhelyek kialakítása. Az új vizes élőhelyek megjelenésével a kétéltű populáció nagyságának növekedését célozzuk meg a projekt által érintett területeken, ezáltal is növelve az őrségi táj természeti értékeit, a biológiai diverzitást. Számszerűsíthető célként megadható 50 db vizes élőhely kialakítása.

 

IV. beruházási elem: Az őrségi élőhely-mozaikok koherenciáját biztosító növénytelepítések és élőhely fejlesztése

Az Őrségi Nemzeti Park legfőbb jellegzetessége az a mozaikos tájszerkezet, amelyet az itt ezer éve folyamatosan élő népesség gazdálkodása során kialakított. A szeres, dombhátakra telepített házcsoportokra épülő települések körüli völgyekben, dombhátakon kialakított, kis kiterjedésű, 0,1-0,5 hektáros kaszálókat, szántóföldeket, gyümölcsösök mozaikos, nagy fajgazdagságú és magas egyedszámú ökoszisztémát alakítottak ki. Szalafő, Kondorfa és Őriszentpéter községhatárokban a múlt rendszerben kialakított szövetkezeti gazdálkodás jelentős részben felszámolta ezt az ezeréves struktúrát. A beruházási elem célja a nagytáblás birtokszerkezet oldása, a korábban meglévő élőhely mozaikok sokféleségének homogenizálásának megakadályozása. A konkrét cél az akár 10 hektáros nagyságú, többnyire szántóként művelt táblák megosztása, a köztük lévő facsoportokat és természetes terepmélyedésekben kialakult vízállásos élőhely foltok ismételt kialakítása. A kialakítandó Időszakos vízállású élőhelyek kialakításának célja és fő feladata a hazánkban élő (védett és fokozottan védett) élőlények életterének bővítése, valamint a szaporodásukhoz és táplálkozásukhoz szükséges optimális feltételek biztosítása.

 

V. beruházási elem: Vízvisszatartás a Nádasd-Németfalusi réteken

A beruházási elem megvalósításával elérendő célok közt szerepel, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett környezeti változások, klíma hatások alakulása következtében a területen található láprétek kaszálórétté, a források körüli láperdők égerligetté alakulását lassítsuk. Az elmúlt időszakban csökkent a gyepek biológiai sokfélesége, flórája és faunája a változásokat követve alakult át; nem mindig pozitív irányban. Megsérült a Csörnöc-menti ökológiai folyosó működőképessége, hiszen a nedves rétekhez, láprétekhez kötődő védett állatfajok, mint a vérfű és a sötét hangyaboglárka, a lápi tarkalepke és a haris számára alkalmatlanná váltak ezek az élőhelyek. Az érintett terület környezetében a többi gyepek mezőgazdasági művelés alá vonása ment végbe, így csak a Németfalusi¬réteken maradt meg az egykori, magas természetességű lápréti élőhelyek rekonstrukciójának esélye.

Megkezdődött a kedvezőtlen szukcessziós folyamatok visszaszorítása az igazgatóság gyepterületein >>