Az első lépést a tenyésztési program kidolgozása jelentette. Rögzítettük, hogy milyen érvek szólnak a muraközi ló regenerálása mellett, s meghatároztuk a tenyészcélt, a tenyészállatok kiválogatásának szempontjait, a tenyésztői munka lépéseit (párosítás, családok kialakítása, szelekció, apaállatok tenyésztése, muraközi ló terjesztése a köztenyésztésben, nemzetközi kapcsolatok kialakítása). A tenyésztési programot 2004. áprilisában fogadtuk el.
Tenyészcélunk: a muraközi állomány küllemében hordozza magán a noriker fajtacsoport jegyeit. Legyen homogén, jellegzetes küllemű. Belga-ardenni és percheron vérhányad nem kívánatos. Élénk mozgású, kedvező munkakészségű, sokoldalúan hasznosítható ló (befogható és felülhető rá). Jó takarmány és gyep-hasznosító képességű, szerény igényű. Tartós munkabírású, könnyű kezelhetőség. Hosszú, hasznos élettartamú, termékeny, jó csikónevelő képességű.
A regenerálás szakmai hátterének kidolgozásával párhuzamosan megteremtettük a technikai feltételeket is. 2 x 240 m2 –es istállót építettünk (futóistálló és boxos istálló), szabadtéri létesítményeket hoztunk létre, továbbá beszereztük a tanításhoz, fogatoláshoz szükséges eszközöket.
Nehéz feladatot jelent a tenyészállatok kiválasztása, a lovakkal szemben támasztott származási és (főleg) küllemi elvárásaink miatt „csak” 12 tenyészkancával rendelkezünk. Kancaállományunk nagy részét a nyőgéri termelőszövetkezettől vásároltuk, ahol évek óta fogatoslovat tenyésztettek saját célra. Tenyészcéljuk hasonló volt az általunk rögzítettekhez (gyors mozgású, kitartó, szerény igényű, finomabb megjelenésű hidegvérű igásló). A nyőgérről származó kancáink arányos felépítésű, jó szerkezeti szilárdságú, acélos lovak, kedvező temperamentummal.
Kompoltról vásároltunk 2005-ben 1 db 14 éves kancát, Tengelic-1 apától. E kancában a legmagasabb a muraközi vérhányad, s igen jó igásló.
Tenyészállatok keresése jelenleg is folyamatban van, kutatjuk azon egyedeket, amelyek a programba beilleszthetők.
A tenyésztésbe állítást megelőzően lovainkat küllemi bírálatnak vetettük alá, bírálati lapokat készítettünk. Küllemi tulajdonságok tekintetében a sörény osztottságával és a bokaszőrzettel nem lehetünk maradéktalanul elégedettek, a fej formáját, testhez viszonyított arányát, lovaink testalakulását azonban jónak ítéljük. A használati tulajdonságok jók.
Lovaink testméretei összehasonlítva a „kitenyésztett muraközi” lovak testméreteivel (cm).
| |
n |
Marmagasság
Bot
|
Marmagasság
Szalag
|
Mellkas-mélység |
Övméret |
A* (%) |
Szárkör-méret |
| Őrségi muraközi kanca |
9 |
150 |
161 |
72 |
195 |
130 |
21,8 |
| Kutatóintézet által kitenyésztett muraközi kanca |
30 |
148 |
159 |
na. |
190 |
128 |
21,7 |
| Magyar hidegvérű kanca |
3 |
157 |
168 |
76 |
200 |
127 |
24 |
| Őrségi muraközi mén |
1 |
161 |
172 |
74 |
197 |
122 |
24 |
| Kutatóintézet által kitenyésztett muraközi kanca |
30 |
149 |
159 |
na. |
192 |
129 |
23 |
Forrás: Ócsag I (1974): A muraközi fajta kitenyésztése.
*A: bottal mért marmagasság / övméret (%).
A tenyésztési program pedigréére vonatkozó előírási értelmében a kiválasztott kanca ősei között a harmadik ősi soron 2 idegen hidegvérű ős vagy 1 melegvérű ős még elfogadott. Mén esetében a negyedik ősi soron 4 idegen hidegvérű ős vagy 1 melegvérű ős még elfogadott. Rokon (nóri eredetű) fajtákra nincs korlátozás (Idegen fajták: belga, ardenni, percheron, minden melegvérű fajta).
Az említett feltételeknek kancáink és a ménünk megfelel. 3 kancánknak már a második ősi során található tisztavérű muraközi ős. A muraközi típust megtestesítő kancáink ősi során váltakozó gyakorisággal, de fellelhetők az Ócsag Imre által kitenyésztett muraközi fajta egyedei.
A tenyésztési programnak megfelelően családokat alakítottunk ki, a 12 kancát 6 családba osztottuk be. A családokat alfabetikus sorrendben neveztük el.
Fedeztetésre az OMMI tulajdonában lévő mént (4291 Hobol-141) használtnk, mely 50%-ban nóri vért tartalmaz. A mén küllemileg nem kifogástalan (feje nem nemes, dús, osztott sörénye van), kedvező azonban a kevés bokaszőrzet, típusba illő testfelépítése, jó használati tulajdonságok (könnyen kezelhető, kitartó munkavégzésű, temperamentumos, jó ügető).
Háremben tartjuk lovainkat, jó vemhesülési eredményeket értünk el 2004-ben és 2005-ben is (100 %).
A csikóminősítések eredményeként a tenyésztésből kisoroltuk a fent említett mént, s hosszas keresés után 2007. márciusában egy 19 éves mént sikerült beállítanunk (3034 Veszprémvarsány-8). E mén utódai több reménységgel biztatnak bennünket, de a ménkérdés továbbra sincs megoldva.
A szoptató és a termékenyítésre kijelölt kancákat legelőn tartjuk, kezdetben a központi legelőn, ahol bejárhatnak a futóistállóba, majd a vemhesítést követően a magyar tarka gulyával éjjel nappal a legelőn tartózkodnak. A csikókat 6 hónapos korban választjuk le, mozgatásukat télen 1 ha-os karámban oldjuk meg. Tavasztól ismét kinn vannak a legelőn a magyar tarkákkal.
Lovak tanítása
Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden tenyészállatunk a tenyészetbe vételt megelőzően be legyen kocsizva, tudása fel legyen mérve.
Használhatósági tapasztalataink az egyes betanításnál kedvezőbbek, jobban húznak, fordulékonyabbak, kezelhetőbbek.
Határokon átnyúló génmegőrzés
2004 őszén felvettük a kapcsolatot a Horvátországban működő muraközi tenyésztőegyesülettel (Udruga Uzgajivaca Medimurskog Konja).
2005 tavaszán a szlovákiai dobsinai ménesben tettünk látogatást, ahol a murányi lónak nevezett fajtát (1960 óta) tenyésztik, erdészeti munkára. Kiindulásként helyi kancaanyagra folyamatosan nóri méneket vittek, majd saját méneket állítottak elő, így alakult ki e fajta. Nóri méneket jelenleg is használnak vérfrissítésre. Az ott látott egyedek küllemileg nem javítottak volna állományunkon, így tenyészállat behozatalától eltekintettünk.
Szlovákiában és Ausztriában nem találtunk a típusnak megfelelő lovakat.
Néhány év sikertelen pályázás után 2008 nyarán pozitív elbírálásban részesült a DAGENE által vezetett összefogás „Az országhatárokon átnyúló lófajták tenyésztésének megoldása a majdnem elfelejtett muraközi ló példáján” című pályázata.
A nemzetközi együttműködés célja és feladata az adatgyűjtés megszervezése, majd egy szakszerűen kialakított közös nyilvántartás, törzskönyv készítése, amely az országhatárokat nem ismerő lófajták (szinte az összes magyar tradicionális lófajta) számára is példa lehet.
2008.október 17-18-án tanácskozást tartottunk négy ország szakemberei bevonásával, bemutattuk a négy ország muraközi lótenyésztés helyzetét. Elhatároztuk, hogy közös alapra helyezzük tenyésztésünket. Ennek érdekében meghatároztuk a muraközi ló közös tenyészcélját, a tenyészcél és történeti, tapasztalati adatokra támaszkodva elfogadtuk a közös fajtastandardot. Erre azért van szükség, hogy a négy országban folyó tenyésztői munka egy irányba, egy elv és akarat szerint tudjon működni.
Megvitattuk, majd elfogadtuk a közös lóbírálat szempontjait, ennek segítségével azonos szempontok alapján minősítik majd a muraközi lovakat Csáktornyán, Muraszombaton, vagy Őriszentpéteren.
A közös ménes-szemlén a nemzetközi bizottság már az új, közös bírálati rendszerrel minősítette a felvezetett állatokat. Áttekintettük a ménes nyilvántartásait, törzskönyvét.
A tanácskozó résztvevői két eredményes napot tudhatnak maguk mögött, s egyben új alapokra helyezték a muraközi ló tenyésztését.
Tenyésztői programunk Achilles sarka a feladatra alkalmas mén megtalálása, sajnos Magyarországon csak megfelelőt találunk. Ezért ellátogattunk Svájcba, az avenchesi ménesbe, ahol a freibergi fajtából néztünk a programba alkalmas mént.
_1.jpg)
